Árpádhalom Gyermekeiért Alapítvány

Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni.

 

erdei_ovoda-_arpadhalom-2011_aprilis04..jpg

az_en_iskolam2.jpg

az_en_iskolam.jpg


Ahol gyermekeink felnőnek.Az árpádhalmi óvoda és iskola, valamint művelődési ház épülete.



Árpádhalom története

A 20. Század közepéig Nagymágocshoz tartozó népes puszta volt a tiszántúli járásban. Birtokosai a gróf Károlyi és a gróf Berchtold családok voltak. 1956. Július 1-jén alakult önálló községgé. Területét Nagymágocs határából (Árpádhalom, Bojtártelep, Szendrei major, Zoltántér) Eperjes határából (Kisújváros és Nagyújváros egy része) és Székkutas határából hasították ki. Kiterjedése 7858 kat. hold (4522 ha). Közigazgatásilag a szentesi járásba sorolták be.

Nevének előtagja Árpádra, a honfoglaló magyarok fejedelmére utal, utótagja a magyal halom (domb) főnév. A hagyomány szerint a község határában lévő természetes földhalom-csoportból a legnagyobb Árpád fejelemé volt, aki vezéreivel itt ütött tábort Pusztaszer felé menet. (A település névadó halmán Makovecz Imre 1989-ben Életfát állított.) A község lakóinak száma 1956-ban - az alakuláskor - 1673 fő, 1970-ben 1116 fő, 1980-ban 815 fő, 1990-ben 676 fő, napjainkban pedig alig haladja meg a 600 főt. A kereső népesség döntően mezőgazdaságból él (66%). Külterületi lakott helyei: Puszta, Sírom, Szendrei major, Tanya, Zoltántér. 1977 április 1-től közös tanácsú községet alkotott Nagymágoccsal (székhelyközség Nagymágocs volt); 1990. Október 10-tól ismét önálló község.

A Kórógyba ömlő Mágocs-ér bal partján állt valamikor Héthalom. Héthalmi dűlőnek nevezték az itt álló, karéj formájú ormok sorát.
A hétről a honfoglaló vezérek juthattak eszükbe azoknak a magyar elődeinknek, akik a legmagasabb halmot a vezérek fejedelméről, Árpád vezérről nevezték el. 1863-ban az Árpád-halommal szemközti Mágocs-ér jobb partján kialakult puszta falut Árpádhalomnak nevezték el. 1956-ban lett Nagymágocs határából önálló községgé.

A Dózsa György utca melletti, árnyas parkban a kastélyt gróf Berchtold Lipótné építtette a XIX-XX. század fordulóján. 1908-1915 között itt volt jószágigazgató Székács Elemér, a híres búzanemesítő. Az épület ma művelődési ház és iskola. Az utca másik oldalán 1920-ban emelték az ezen a vidéken ritkaságszámba menő, favázas római katolikus templomot.

A település megközelíthető: az 5-ös úton Kiskunfélegyházáig, onnan nyugati irányban a 451-es úton Szentesig autózunk, onnan keleti irányban továbbhaladva a Nagyszénás felé vezető úton Fábiánsebestyénnél jobbra kanyarodva kb. 10 km.

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 9
Tegnapi: 4
Heti: 34
Havi: 108
Össz.: 20 147

Látogatottság növelés
Oldal: Árpádhalom
Árpádhalom Gyermekeiért Alapítvány - © 2008 - 2024 - arpadhalom-gyermeke.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »